Sziasztok kedveseim,
Nagyon sajnálom, hogy így megvárakoztattalak titeket. Azért a tengernyi dolgozat között, mégis megírtam a részt. Most sietve fel is teszem, és csak remélni tudom, hogy hoztam a stílust, és ez is tetszeni fog.
Még mielőtt belevágnánk a közepébe, szeretném megköszönni az előző részhez írt rengeteg kommentet, pipát és a 40! feliratkozót is. Nagyon jól esik az érdeklődésetek, és imádom olvasni a véleményeiteket! Tartsátok meg jó szokásotokat!
Nagyon sajnálom, hogy így megvárakoztattalak titeket. Azért a tengernyi dolgozat között, mégis megírtam a részt. Most sietve fel is teszem, és csak remélni tudom, hogy hoztam a stílust, és ez is tetszeni fog.
Még mielőtt belevágnánk a közepébe, szeretném megköszönni az előző részhez írt rengeteg kommentet, pipát és a 40! feliratkozót is. Nagyon jól esik az érdeklődésetek, és imádom olvasni a véleményeiteket! Tartsátok meg jó szokásotokat!
Kérlek nézzetek be Amelia blogjára! Tényleg megéri. Kommenteljetek is!: ITT
Szavazzatok Szilvi blogjára, hogy ő nyerjen a blogversenyen (Az oldalt is, és a képet is, csak úgy ér): ITT
és csatlakozzatok a csoporthoz is, ha már olvastok. Így hamarabb értesülhettek az új részről!: ITT
Szavazzatok Szilvi blogjára, hogy ő nyerjen a blogversenyen (Az oldalt is, és a képet is, csak úgy ér): ITT
és csatlakozzatok a csoporthoz is, ha már olvastok. Így hamarabb értesülhettek az új részről!: ITT
×××
Niall akaratlanul szakadt ki
álmai édes valótlanságából már kora reggel. Szinte pontosan egy órával
korábban, mint kellett volna. Képtelen volt vissza aludni, ezért kivette a
leveleket a párna alól, eltette őket, kivéve a harmadikat. Ezt felbontotta,
hogy ismét Charlie világába kerüljön néhány sor erejéig. Érdeklődése a levelek
iránt meglepte, de nem különösebben nyomasztotta. A lány közvetlen stílusa
megragadta és remélte, hogy az újabb levélben végre kicsit többet olvashat a
lányról, mint saját magáról, és a róla alkotott véleményről. Bár jóleső volt,
hogy ilyen hatással volt Charliera, mégis inkább róla szeretett volna többet
tudni.
„Kedves Niall,
Rajongás-e ez, vagy több? Hogy is kérdezhetek ilyesmit?! Hiszen nem is
ismerlek. Nem lehet több egy fura őrült rajongásnál. Néha teljesen bolondnak
érzem magam emiatt. Látni akarlak, és a közelemben érezni. Szörnyű, hogy ez
sosem fog megtörténni. Teljesen reménytelen és szomorú érzés.
Amint végig gondoltam eddigi leveleim, rájöttem, hogy csak áradozok
rólad, de te még semmit nem tudsz rólam. Gondoltam, ha mégis elolvasod, talán
jól jöhet majd, ha magamról is írok.
Tizenhat éves vagyok, és egy árvaházban, a DayBridge gyermek védelmi otthonban élek már három éve. Kedvenc
színem a zöld. Az az igazi friss fűzöld. Nem a sötét és nem is a túl világos. A
legjobb barátom pedig Ruby, aki egy nyolc éves kislány.”
Niall egy pillanatig döbbenten
bámult maga elé. Még mindig nem tudta, mi történhetett a múltban, de egyre
kíváncsibban állt a levelek tartalmához. Hiszen a lány egy árvaházba került
valahogyan. Nem is olyan régen szakadt ki egy biztonságos környezetből. De
hogyan? Egyre jobban érdekelte a történet is. Már nem csak a lány közvetlen
személyisége volt az, ami a további levelek olvasására ösztönözte. Tudnia kellett,
mi is történt pontosan. Mi történhetett három éve? Hogyan kerülhetett oda?
„Ma elsírtam magam annyira megható volt… Olvastam, hogy egyszer azt
mondtad, a gitár volt a legjobb ajándék, amit valaha karácsonyra kaptál.
Egyszer én is azt kaptam. Ahogy így elgondoltam, nekem is az volt. De én nem
éltem vele. Úgy éreztem van időm, aztán egyszerre késő lett. Jade a szociális
munkásunk azt mondja, sosem késő. Miután fél órán keresztül sírtam, nem annyira
a szomorúságtól, mint inkább a meghatottságtól, elhatároztam, hogy megtanulom
amint innen kijutottam, ha bele pusztulok is! Sajnálom, hogy ilyen
szentimentális bolond vagyok. Ha ezt olvasod, Sajnálom, hogy erre pazarolod az
időd. Az én hibám.”
Niall lelkébe hatolt az a
gondolat, hogy ő az, aki ekkora hatással volt a lányra. Nem győzött meglepődni
a lány kijelentésein. Hirtelen üres érzés támadt benne. Ez a lány olyan magányos…
és bármit ír, úgy érzi az hülyeség. Hirtelen szerette volna elmondani neki,
hogy nem az. Biztosítani róla, hogy elolvassa a leveleket. Néhány percig csak
nézett maga elé, és próbálta rendbe tenni a gondolatait. Próbált nem sajnálatot
érezni a Charlie iránt, de nem sikerült.
„Ruby ma bejött hozzám, mikor a twitteredet néztem. Megkérdezte, hogy
mit csinálok, én meg elmagyaráztam neki, a twitter arra jó, hogy nyomon
követhessünk titeket. Azt mondta, neki is kell egy, de szerintem ő még túl
fiatal ehhez. Mondtam is, hogy majd ha nagyobb lesz, csinálok egyet neki is.
Erre durcásan vonult ki a szobából.”
Niall nem értette mi köze Rubynak
és a twitternek bármihez is. Ennek a részletnek semmi jelentősége nem volt,
valószínűleg Charlie csak nem akart állandóan az érzéseiről vagy saját magáról
fecsegni, másról meg nem tudott. Ez a levél összeszedetlen volt a többihez,
amiben lényegében őt magasztalja. Bár úgy tűnt a lány nem tudja, már mit írjon
a levélbe, mégis kitartóan folytatta talán, mert abban reménykedett, egy nap
majd elolvassa őket. Vagy lehet, hogy tudja, mit akar közölni, csak nem akar
egyfolytában magáról írni? Nem lehetett eldönteni. Vajon miért hagyta abba az
írást mégis?
„A héten éppen végeztünk a történelemmel, és én összeszedtem a
cuccaimat, hogy a táskámba pakoljak, mikor az a kiállhatatlan osztálytársam, és
két hű rabszolgája, akik bármit megtesznek, hogy kitűnjenek, akár meg is
alázkodnak előtte, megint megtámadtak. A könyveket a kezemből a földre lökték,
kinevettek és kicsúfoltak. Talán még a korábbi levél miatt is, aminek sikeresen
elolvasta a nagy részét. A falhoz szorítottak közben, gondolom azt várták, hogy
sírjak, de nem tettem. Elhatároztam, hogy nem fogok sírni! Vártam, hogy abba
hagyják, és végre folytathassam azt a kegyetlen napot. Akkor egy halk szavú
osztálytársam szólalt fel, széplány, de nem népszerű. Szemüveges, eddig még
sosem beszéltem vele. Nem néztem meg jobban azelőtt, de most megfigyeltem és
egészen szép. Az ő neve Alice. Szólt nekik, hogy hagyják abba, amit velem
csinálnak, de ezzel csak azt érte el, hogy őt is bántani kezdték. Mikor végre
békén hagytak, mert belépett a terembe egy tanár, megköszöntem Alicenek, és
külön váltunk.”
– Milyen
erős lány – gondolta Niall.
Ismét meghatotta a levél. Minden
bekezdésben volt valami keserűség. A lány mégis kitartóan írt. Bátornak, és
erősnek tartotta, amiért így viseli azt a szenvedést. Pedig tudta, hogy még
nagyon sokáig nincs kiút. Mindegy mit írt Charlie, rossz előérzete támadt.
Sajnálta, mégis érdeklődött iránta. Egyszerűen tudnia kellett, hogy miért
került árvaházba? Mi történt a szüleivel? Miért hagyta abba az írást? Talán a
további levelek megválaszolhatják ezeket a kérdéseket. Vagy talán újabb
kérdéseket hagynak maguk után és Niall sosem fogja megtudni mi is történt
valójában.
Rossz érzése támadt, és féltette
a Charliet. Talán valami rossz történt vele, és azért hagyta abba a levelek
írását? Vagy egyszerűen megunta, hogy senki nem olvassa el őket? Niall minden
egyes levél után erősebben érezte a lány szeretetét. Nem hitt benne teljesen,
hogy csak így ismeretlenül is ilyen érzések alakuljanak ki valakiben, de
Charlie minden egyes levele újabb bizonyíték volt erre. Nem hitte, hogy ha ez
létezik, akkor épp vele fog megtörténni, de úgy érezte, a lány minden bekezdéssel
egyre közelebb kerül hozzá.
– Niall, itt
vagy? Indulnánk! – Hallotta Liam hangját az ajtó mögül.
Gyorsan az órára pillantott és
látta, kifutott az időből. Kétségbeesetten begyömöszölte a levelet a többi
közé.
– Máris megyek!
– válaszolt sietve Liamnek, aki erre morogva továbbállt.
Sietve átöltözött, bezárta maga
mögött a szoba ajtaját, és a fiúk után sietett. A recepción leadta a kulcsot,
majd ő is beszállt végre a rá váró buszba. Nem tudta, mikor tud majd újra
olvasni, de sietnie kellett. Minél hamarabb a levelek végére akart érni.
Érezte, hogy Charlie a későbbiekben mindent elmondott, ami történt. Remélte,
hogy nem valami szörnyű dolog okozta a lány lelkes írogatásának végét.
OMG! nem csalódtam most sem, és egyre csak hajt engem is a kíváncsiság hogy mi történt Charlieval.
VálaszTörlésSzegény miket élhetett át az árvaházban. :(
A gitáros rész nagyon tetszett, örülök hogy beleraktad. És minden egyes szó amit leírsz a levélben, tudom hogy a szíved mélyéről jön... Imádod Niallt.
Pusziii várom a kövi levelet :)
Örülök, ha kíváncsivá, és együtt érzővé tesz!:) A gitáros részt muszáj volt. Annyira valós... és Igen, igen.. IMÁDOM <3
Törlés~xx
Néhány könnycseppet elmorzsoltam...
VálaszTörlésAnnyira meghatott! Igazából teljesen átéltem a lány helyzetét, és eggyé váltam vele.
Sajnálom őt. Sajnálom, hogy árvaházban nevelkedik, mert ez akár egy gyerek, akár egy kamasz vagy idősebb lány számára is megterhelő.
A kérdés ott lapul még mindig, vajon mi történhetett vele? Miért került árvaházba? Amikor nemrég az édesapjával átélt kalandjáról írt. Megrázott, talán mert a tanulmányaim során ilyen gyerekekkel is találkoztam és megszakad a szívem miattuk.
A Niall-hez fűződő viszonya még mindig ámulatba ejt és a hideg is kiráz (jó értelemben) az érzései miatt. Csodálom őt, elkápráztat, amiért ennyire szereti ezt az egyszerű fiút.
A bántalmazás, ami újra színre került, sokkolt. Utálom az ilyet, és annyira megráz. Rossz érzést kelt bennem, amiért semmit nem tehetek. Tudom hülyeség, de ezt nagyon a szívemen viselem. Annyira bolond vagyok.
Niall gondoltai, reakciója a levél hallatán annyira kedves. Úgy érzem a lány írásain keresztül egyre közelebb kerül hozzá. Igazából van tippem hogyan végződik a történet, ha egyszer a 21. levél végére ér, és szeretném, hogy úgy legyen.
Mostanában nagyon érzékeny vagyok, és ez a fejezet ismételten a lelkemig hatolt. Nem tudom miért, pedig nincs személyes tapasztalom a témát illetően. Vagyis azt hiszem tudom miért. Mert egyszerűen csodálatosan írsz! Te nem is tudod mit jelent számomra az, hogy olvashatom az írásod. Ne haragudj, de tényleg nagyon érzelmes vagyok mostanában.
Imádtam! Nagyszerű vagy, muszáj ezt hangsúlyoznom, hogy tisztában legyél vele!
Nagyon várom a folytatást!
puszillak, Cami
Jó dolog, ha együtt érzel vele. Örülök neki, mert ettől kicsit úgy érzem, valóságosabb lett.
TörlésA hirtelen fordulat, hogy vannak szülei, majd nincsenek mégsem, muszáj volt felhasználnom, hogy Charlie ne tűnjön csak egy egyszerű rajongónak. A kérdésekre talán lesz válasz, talán nem. Ki tudja mit ír még Charlie.
Talán pont ezért is alakultak így az érzései, mert Niall egy egyszerű fiú, aki egy kisvárosból érte el mindazt, ami. Közben pedig ugyan az az egyszerű fiú maradt. Ráadásul jó ember.
Nem vagy bolond. A segítségre szorulókon minden érző ember szeretne segíteni. Szerintem ez természetes.
Ebbőla mondatból úgy vettem ki, hogy te a HappyEnd csoportba tartozol. Bevallom, nekem már fejben megvan a vége. De mind két verzióban. Még nem tudtam eldönteni, melyiknek kell végül lenni. Majd erről még fogok írni szerintem a 21. levél köszöntőjében is. Addig biztosan eldöntöm, hogy mi lesz majd.
Nagyon köszönöm, hogy megosztottad velem ezt, annak ellenére, hogy milyen érzelmesnek tartod! Elmondhatatlanul jól esik! Ez ösztönöz a folytatásra, újra és újra! Nagyon örülök minden alkalommal, mikor egy-egy ilyen részletes kommentedet olvasom. Ez az, amiért megéri írni.
~xx
Annyira imádom ebben a sztoriban Niallt. Igazából nem tudja, mit érez, csak olvasni akarja a leveleket, hogy rájöjjön. Ez jó dolog. Megkedvelni egy ismeretlen ismerőst, egy egyoldalú kommunikációban, nem kis szívre vall. Hiszen nem tud semmit Charlieról mégis kedveli. Oké, most már tudja, hogy nem egy londoni kertvárosban él, hanem egy árvaházban, és nem 13, hanem 16 éves. Ezek persze fontosak, de a lányt attól még a stílusa, és az érzelmei miatt fogja kedvelni.
VálaszTörlésÚgy érzem, nem volt túl érthető ez a pár mondat, a lényeg, hogy egyre jobban izgulok, Niallel együtt! :-)
xx
Teljesen érthető volt, amit írtál. Niall itt tényleg egy még sokkal édesebb oldalát mutatja:D Egyszerűen imádni való, ahogy mindig:D Az, amit Charlieról tud, épp elég ahhoz, hogy tudja az érzései nem helytelenek. Mert valljuk be, azok lennének, ha a lány mondjuk 13 éves lenne. Legalábbis én így érzem. Többet nem mondok, a levelekben úgyis minden benne lesz:D
Törlés~xx
Eszméletlen, hogy van olyan ember, aki úgy ír blogot, hogy ért is hozzá. Te pont ilyen vagy. Nekem is van 4 blogom is, melyből 2 csak most kezdtem. A legelső elég gyerekesre sikeredett, a másodikat pedig hébe-hóba tudom csak írni. Na de hagyjunk most engem.
VálaszTörlésFelnézek rád, amiért ennyire fantasztikusan írsz. A levelek nagyrésze az én letemet tükrözik és izgalmas úgymond az "én életemet" olvasni! :)
Csak így tovább! Várom a következő leveleket! :) xoxo
Nagyon örülök, hogy így gondolkodsz az írásomról. Nagyon jól esik ezt hallani. Örülök, ha egy kicsit átélhető karakter lett Charlie. Eleinte féltem, hogy erőltetett lesz, hiszen én teljesen más vagyok, mint ő.
TörlésKöszönöm a kommentedet!
~xx
Nagyon jól írsz és a sztori is tetszik : ) Éppen ezért hoztam neked egy díjat! Gratulálok ^^
VálaszTörléshttp://ercharmofguilt.blogspot.hu/2013/05/2-dijam.html
Köszönöm, és köszönöm. Amit lesz elég időm, az összeset kiteszem majd!
Törlés~xx
Nagyon jó, és elgondolkodtató a történeted.. Nagyon jó a stílusod, minden levelet kidolgozol, és egyáltalán nem adsz ki félkész munkát a kezeid közül. Csak csodálni tudlak! :)
VálaszTörlésÉpp ezért vár rád valami :http://just50days.blogspot.ro/p/dijak.html
Nagyon örülök, hogy így látod. Kicsit azért minden rész előtt félek, hogy ez rosszabb, mint a többi. Kommentjeitek győznek csak meg az ellenkezőjéről!:D Köszönöm a díjat! Amint lesz egy kis időm kiteszem!:D
Törlés~xx
Ez egyre jobb és izgalmasabb lesz. Nagyon tetszik mint mindig, de az a helyzet, hogy már fogalmam sincs mit írjak annyira csodálatos ez a blog. Charlie-ról meg csak annyit, hogy szörnyű élete lehet, ha ok nélkül kicsúfolják, ráadásul még árvaházban is él. Ez a történet olyan mintha az egész igaz lenne. :))))) Nagyon várom a következőt!!!!!! 100%-ig!!!!!!!!!!!!!!!! :) ;) <3
VálaszTörlésKöszönöm, próbálkozom. A történet 100%-ig fikció. Ezek a dolgok, és hasonló sem történt meg velem sosem:D Ezért is örülök még jobban a kommentednek! Örülök, hogy élethű lett:D
Törlés~xx
Ez a rész is nagyon jó lett!
VálaszTörlésAnnyira tetszik, ahogy a lány leírja neki minden érzését, és olyan nyílt előtte. Sajnálom szegény Charlie-t mert piszkáklák a suliban Niall miatt, és én is átérzem, mert engem is mindig piszkálnak...
Visszatérve ide, egyre több dolog derül ki, de mostmár én is nagyon kíváncsi vagyok, hogy miért hagyta abba, és miért pont a huszonegyediknél. Nagyon várom a következőt, és ügyes vagy!
With love: L. xx
Örülök, hogy átérezhető lett Charlie mostoha sorsa. Talán lesznek szebb napjai is. Még nem tudom biztosan, de örülök, hogy téged is kíváncsivá tettelek!:D Természetesen végül kiderül pár dolog, de ezekre még várni kell egy keveset.
Törlés~xx
Nagyon jó lett!
VálaszTörlésMi történhetett szegény lánnyal? Úgy várom a következő részeket! :) <3
xxSzilvi
A történetét talán majd még elmeséli a levelekben. Vagy talán ömlengeni fog végig? Nem tudhatjuk. Örülök neked!:)
Törlés~xx
Valami csodálatosan írsz, néha könnyezek rajta. Nagyon jó. ♥ *-*
VálaszTörlésMinden egyes könnycsepp, amit az olvasásom közben hullatsz, egy újabb ok, hogy folytassam:) Köszönöm!:)
Törlés~xx
Szia :) Nem rég találtam rá a blogodra és rögtön megtetszett, ezért nézz be hozzám,mert díj vár rád→http://1d-bradford-bad-boy.blogspot.hu/
VálaszTörlésSzia, nagyon köszönöm. Amint ráérek egy kicsit ki is teszem!:D
Törlés~xx
Nagyon jó!.Ime egy kis meglepetés: http://notachange.blogspot.hu/2013/05/dij-2-3.html
VálaszTörlésKöszönöm! Azonnal kirakom, amint időm engedi!:D
Törlés~xx